 |
Életrajz 1935 December 26-án született, egy Zala megyei kis faluban, Szentpéterúron. 1941 Családjával Szombathelyre költözik. 1954 A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizik. Későbbi pályaválasztásában nagy része van elemi iskolai rajztanárának, Radnóti Kovács Árpádnak, akinek javaslatára 1948-tól látogatja a Radnóti Kovács Árpád és Burányi Nándor által vezetett, Savaria Múzeumban működő szombathelyi Derkovits rajzszakkört. 1954– 1959-ig az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakának hallgatója. Tanárai Z. Gács György, Szentiványi Lajos és Rákosi Zoltán. 1 Az ottfelejtett stafeláj. Menyhárt László beszélgetése Paizs Lászlóval. (Művészet, 1983. évfolyam, 5. szám, 22. oldal.) "Nagyjából párhuzamos osztályként indultunk a Képzőművészetin a Lakner-féle társasággal… nagyon jó barátok voltunk és összejártunk. A Képzőművészetin nyomasztóan rányomta a hallgatók munkáira bélyegét, hogy melyik mesternél tanultak… Az Iparművészetin – mivel csak a szakmára tanítottak – mi mást csinálhattunk, szabadabb szellem honolt."1 (1983) A főiskolai évek alatt, majd azt követően is megélhetését a murális munkák mellett – Fónyi Géza, Konecsni György, Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Domanovszky Endre épületdíszítő terveinek kivitelezése, freskók, szekkók, sgraffitók, mozaikok készítése – a Képcsarnok Vállalatnak festett csendéletek biztosítják. 1959-ban elkészül diplomamunkája, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola aulájának mozaikdíszítése
1961 Nagy méretű gobelin készítése a Képzőművészeti Alap megrendelésére. A másfélszer három méteres, három figurát ábrázoló mű a Magyar Népköztársaság hivatalos ajándékaként Lengyelországba került. 1962 Az Erzsébet-híd bontása című festményével részt vesz a Fiatal Művészek Stúdiójának az Ernst Múzeumban megrendezett harmadik kiállításán. 1964 Róma-Rimini társasutazás keretében eljut a Velencei Biennáléra, ahol nagy hatással vannak rá az amerikai és belga pavilon művészeinek pop-art alkotásai. Decemberben ismét szerepel a Fiatal Művészek Stúdiójának tárlatán. 1966 Áprilisban kiállít a Fiatal Művészek Stúdiójának tárlatán. Mivel a tavasszal megnyílt kiállítás teret enged a kísérletező fiataloknak is, nagy port ver fel a sajtóban. A Stúdió ’66 termeiben feltűnnek az új avantgárd generáció képviselői, köztük Altorjai Sándor, Bak Imre, Baranyay András, Keserü Ilona, Lakner László, Molnár Sándor, Siskov Ludmil. Paizs itt nonfiguratív olajképekkel szerepel (Negatív formák, Kompozíció). 2 Kernács Gabriella: Térbe dermedt gesztusok. Beszélgetés Paizs Lászlóval. (Művészet, 1978. évfolyam, 10. szám, 26. oldal) "Úgy éreztem, hogy adva van végre a lehetőség, hogy utolérjem azt a századot, amelyben élek. Még csak nem is 1967-re gondoltam, csupán 1900-ra, vagy mondjuk 1910-re. De már ezt is óriási eredménynek éreztem és éreztük többen."2 (1978) 1967 Márciusban grafikáiból megnyílik első egyéni kiállítása a győri Művészklubban. Felhagyva a korábbi olaj-vászon technikával, bőrt, textilt, fémet, rovartűt téve fel farostlemezre megkezdi varrottas képeinek sorozatát. A valóság illúziójának helyét átveszi a tapinthatóan jelenvaló anyagi. Mivel az együttesek nélkülözik a tárgyi világra való utalást, gazdag textúrájú szövedékük, mágikus jelek benyomását keltik. (Fehér kép, Kompozíció két alakkal – búvárok, Bőrös kép)
Áprilisban varrottas képeit beküldi a Stúdió esedékes tárlatára. A fiatalok belső zsűrije elfogadja azokat, és a képek rövid időre falra kerülnek. A lektorátus azonban korrekciót javasol. Még a megnyitó előtt 25 művész – köztük Altorjai Sándor, Lakner László, Keserü Ilona – csaknem félszáz alkotása raktárba kerül, köztük Paizs varrottas képei is. A művészt összeroppantja alkotásainak drasztikus kiutasítása a deklarált művészet birodalmából. Egyszerre az eddigi megélhetést biztosító épületdíszítői megbízatásai is megszűnnek. 3 Kernács Gabriella: Térbe dermedt gesztusok. Beszélgetés Paizs Lászlóval. (Művészet, 1978. évfolyam, 10. szám, 27. oldal) "Valahogy túlságosan nagy ütésnek éreztük, sokakat egy életre kiütöttek. Kevesen tudtak talpra állni az akkori társaságból, volt aki otthagyta a szakmát, volt aki megpróbálta úgy ahogy összeszedni magát, és volt aki több évi vegetálás után itthagyta az országot… Én tudtam, hogy ezeket a képeket sehol sem állíthatom ki, így hát az egész festészet, minden amit addig tanultam, kilátástalanná vált." 3 (1978) Három év után ismét lehetőség nyílik külföldi utazásra. Az egy hétig tartó párizsi látogatás alkalmat ad a Musée Cluny, a Louvre és a Musée Jeu de Paume impresszionista gyűjteményének megtekintésére, illetve a Musée d’Art Moderne és a Lumičre et Mouvement nemzetközi tárlat révén a kortárs művészetben való tájékozódásra. 1969-től két év után újra munkához lát. A nedves pincében pusztuló, foszló, töredező textilképeket szeretné megóvni, olyan anyagot keres, amelybe a sérülékeny művek belefoglalhatóak. A Tanért kirakatában látott plexibe öntött bogarak adják a metil-metakrilát összetételű színtelen, átlátszó, törhetetlen, könnyű, alacsony hőfokon szilárduló anyag felhasználásának ötletét. A plexiként ismert anyagot a századelő úttörői, Pevsner és Naum Gabo után a hatvanas években kezdik ismét nyugaton különféle modern művészeti kísérletekre felhasználni.
Az elsősorban nagyipari alkalmazásra készült nyersanyag itthon nehezen szerezhető be, ami Paizsot arra kényszeríti, hogy a plexit saját maga állítsa elő. A hozzáértők által lehetetlennek mondott vállalkozást elszánt kísérletek és életveszélyes kudarcok után siker koronázza. Az első varrottas képek plexibe foglalását (Hímzett farzseb) különféle változatos anyagok plexibe öntése követi (Fekete tojások, Piros tömb, Zöld tömb, A posztimpresszionista festő nyloninge). Az erőszakosan elfojtott csehszlovák felkelés emlékét őrzi a következő évben készült 6.80-as borotválkozó tükör sorozat. 4 Kernács Gabriella: Térbe dermedt gesztusok. Beszélgetés Paizs Lászlóval. (Művészet, 1978. évfolyam, 10. szám, 28. oldal) "Én ezekkel a tárgyakkal tudatos kövületeket akartam csinálni. Megfigyeltem a plexinek egy furcsa tulajdonságát… Ebben a közegben azonos értékűvé válnak a dolgok. Abban a pillanatban, ahogy ezzel a beágyazással elvesztik evilági értéküket, átváltoznak valami mássá, ami nem csereérték, ami nem megfogható… Ezáltal elvesztik múlandóságukat, értéket kapnak, időtlenné válnak, hiszen nagyon emberi mérce az, hogy ami sokáig eláll, az értékes." 4 (1978) 1970 Felrobbant tv-képcső, Unser Kaiser im Gebet, A trónörököspárt meggyilkolták, Atomfelhő gézből Májusban néhány grafikával részvétel a Csáji Attila és Brendel János által szervezett lengyelországi (Poznan, Lodz, Szczecin) vándorkiállításon. A 26 kiállító művész közt többen az Iparterv és a Szürenon-csoport tagjai, mellettük szerepel a rokon törekvésű Paizs, Fajó, Fóth vagy az idősebb generáció progresszív vonulatából Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Vajda Júlia. 1971 Visszaszámlálás, Truman és Attlee bejelentette: Elkészült az atombomba A plexiszobrok először a Műcsarnok februárban megnyilt Új Művek című tárlatán szerepelnek nyilvánosság előtt. Paizs itt – Makrisz Agamemnon közbenjárásának köszönhetően – a rudarabokat magukba foglaló Piros tömb és Zöld tömb című szobrait mutatja be. A nagyszabású tárlat a kultúrpolitika új, az eddiginél engedékenyebb irányvonalát demonstrálja, a kiállítók közt szerepelnek fiatal avantgárd művészek is, többek között Bak Imre, Deim Pál, Lakner László, Hencze Tamás, Keserü Ilona festményei és Haraszty István szoborkonstrukciója. Decemberben megnyílik Paizs önálló kiállítása a Fényes Adolf Teremben. A tárlaton huszonkét darab, 1969 és 1971 között készült pop artos plexiszobor szerepel. A bemutató – épp ezért – kiesik az államilag támogatott kategóriából, vagyis "önköltséges". Installálásában és az illusztrált katalógus létrehozásában Lakner László van Paizs segítségére. A kiállítást Somogyi József szobrász, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke nyitja meg. Az egyéni hangú műveket többnyire értetlen, támadó kritika fogadja. A kiállításról az állami televízió Híradója is készít ismertetőt, de a vetítést felsőbb utasításra megszakítják. Sárvári Márta a Magyar Nemzetben minden önálló gondolatot nélkülöző, öncélú "üres és hiábavaló fecsegésnek" titulálja az egy évtized múltán neves közgyűjteményekbe kerülő darabokat. Horváth Béla, a Művészet kritikusa viszont értékeli a művek eredeti, ironikus-szatirikus hangvételét. Georges Boudaille a magyarországi avantgárd művészetet áttekintő, a Les Lettres Françaises című folyóiratban kiemeli Paizs egyéni technikával készült szoborkompozícióit. 1972 Februárban, nem sokkal a Fényes Adolf terem-beli tárlat bezárása után, a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi úti kollégiumában mutatnak be válogatást Paizs plexiszobraiból. A tárlatot Makovecz Imre nyitja meg. A kollégium ekkoriban több alternatív művészeti eseménynek is menedéket ad, Paizs kiállítása idején például a Syrius együttes koncertjeinek. Júniusban néhány plexiszobor – köztük az 1914, A trónörököspárt meggyilkolták – bemutatása a másodízben megnyíló balatonboglári kápolnatárlatokon. A kiállítássorozaton Paizs mellett Lakner László fotómontázsokat, Csutoros Sándor plexigömböket, Orvos András virágfestményeket, Baranyai András raszterfotókat, Csáji Attila papír-karton képeket mutat be. Részvétel a fiatal budapesti művészek újvidéki tárlatán. A kiállítók közt van többek között Attalai Gábor, Csáji Attila, Jovánovics György, Haraszti István, Lakner László és Major János. Az első plexi épületdíszítői megrendelés – a szombathelyi Claudius Szálló belső terét díszítő nagy méretű pleximunka – elkészítése fedezi a további technikai kísérletek költségeit. 1973 A minimal art befolyását mutató geometrikus formákra redukált plexiszobrok készítésének kezdete. 5 Kernács Gabriella: Térbe dermedt gesztusok. Beszélgetés Paizs Lászlóval. (Művészet, 1978. évfolyam, 10. szám, 29. oldal) "A plexitől először csak azt kívántam, hogy átlátszó legyen, hogy megmutassa azt, amit belefoglaltam. Azután rájöttem, hogy a plexi önmagában is szép – megláttam benne a Szépséget, nagybetűvel – és akkor éreztem, hogy ezt az anyagot magában kellene megmunkálni."5 (1978)
A korábbi tárgyi motívumokat mellőző, letisztult mértani szerkezetű, szabályos négyzetes tömbök és oszlopszerű hengeres testek felszínébe párhuzamos ívelt vájatok és gömbsorok mélyednek. A tükörsima felületűre polírozott plexi tömbök áttetsző, anyagtalan hatást keltenek. Júniustól még a pop artos plexiszobrok kiállítása a balatonboglári kápolnatárlaton. 1974 Az áttetsző metil-metakrilát mellett színezett poliészter plasztikák készítése, melyeken a poliészter hasábok, gömbök, hengerek felszíne matt fekete, míg a testek belsejébe maratott mélyedések anyagukban vörösre szinezett poliészterből kerültek megmunkálásra. Az első geometrikus akrilplasztika bemutatása a pécsi IV. Országos Kisplasztikai biennálén. 1976 Májusban a Csók Galériában megnyílik az eltelt két és fél év geometrikus plasztikáinak reprezentatív bemutatója. Az áttetsző plexiszobrok és a matt fekete poliészter plasztikák szabályos kúp- és gömbalakzatai puritán fekete-fehér háttér előtt jelennek meg. Az önálló kiállítást Deim Pál nyitja meg. Júniusban Frank János a The New Hungarian Quarterlyben megjelent hosszabb tanulmányban elemzi Paizs újgeometrikus munkáit. Szeptemberben megnyílik az V. Pécsi Országos Kisplasztikai Biennálé, amelynek zsűrije Paizs egyik akryl plasztikáját második díjjal jutalmazza. 1977 A plexi és poliészter mellett művészetében egy új anyag, a fém is megjelenik. A korábbiakhoz hasonló lényegi geometrikus alakzatokat a következő években már tömör krómacél, aluminium és bronz tömbökből formálja meg. (Hármas krómoszlop) Júniusban a Magyar Hetek keretében a duisburgi Galerie Hildebrandt-ban tárlat nyílik akril és poliészter plasztikáiból. 1979 Az ettől az évtől kezdve készülő geometrikus plasztikák a köztereken és középületekben monumentális díszítésként is megjelennek: 1979-ben kerül felállításra egy Kettős gömb szinezett poliészterből a Kőszegi Hotel Írottkő megrendelésére, Három részes bronzszobor a budapesti Gundel étterembe, valamint a szegedi Tárogató utcába egy Kettős poliészter plasztika. Júniusban önálló kiállítása nyílik a Halászbástya Bástya Galériájában. Augusztusban a salgótarjáni József Attila Kulturális Központ épülete előtt mutatja be a város határába szánt nagy méretű krómacél oszlopokat. A Mai Magyar Művészet második köteteként Frank János írásával megjelenik a Paizs László művészetét bemutató kismonográfia. 1980 Novemberben ünnepélyesen felavatják Zalaegerszegen a Városköszöntő hét méter magas kettős krómacél oszlopát. Ugyanebben az évben állítják fel a budapesti Kongresszusi Központ előtt a Kettős gömb szinezett poliészter plasztikáját. Áprilisban eddigi munkássága és az előző évben felállított köztéri munkáinak elismeréseképpen Munkácsy-díjjal tüntetik ki. Geometrikus plasztikáit kiállítják a 39. Velencei Biennálé magyar pavilonjában és a magyar konstruktivizmust bemutató németországi és skandináviai vándorkiállításon, valamint az Óbudai Galéria, a 70-es évek művészetét feltérképező kiállítássorozatán. A hazai avantgárd létjogosultságának elismerését hozó hetvenes évek újraértékelésére törekszik a Bercsényi Klub tárlatciklusa és a Művészet folyóirat ezévi októberi tematikus száma is. 1981 Önálló tárlatok Szegeden és Zalaegerszegen. Részvétel a padovai XIII., és a budapesti V. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén, valamint a huszadik századi magyar művészet reprezentatív svédországi bemutatóján. Az 1981–1982-es tanévben formatant oktat az Iparművészeti Főiskola Ipari Formatervező tanszékén. 1982 A hévizi Rekreációs Központba – Tatár Jenővel közösen készített – Vörösréz térplasztika felállítása. Önálló kiállítás a zürichi Bezzegh Galériában. 1983 Hármas függesztett plasztika poliészterből a hódmezővásárhelyi Ságvári Iskolába. Színezett poliészter Plasztika a Magyar Néphadsereg Szentendrei Művelődési Háza előtt. Önálló kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Részvétel a kortárs magyar szobrászat reprezentatív madridi és lisszaboni bemutatkozásán. 1984 Színezett poliészter Relief a bécsi Hotel Hungaria számára. 1986 Plexi-sárgaréz belső térelválasztófal a budapesti Grand Hotel Hungaria megrendelésére (Szabó Károllyal együtt). 1987 Áprilistól a Műcsarnokban az 1985 és 1987 között készült új művek bemutatása. Az "Európai kövületeknek" nevezett ciklus nagy méretű, az európai festészet klasszikus műveit parafrezáló kompozíciók visszatérést jelentenek a figurális táblakép műfajához. Szemben az előző évek reduktív geometrikus plasztikáival e negatív kultúrtörténeti utópiát megjelenítő műveket nagyfokú formai összetettség és fakturális gazdagság jellemzi. "…visszatérek megint a kövületekhez. Olyanokat tervezek, mint egy ma megtalált régi tárgy, amit megtisztítottunk, felcsiszoltunk… Azt mondhatnám: ilyen Botticelli képe, amikor tízezer év múlva rátalálnak mint kövületre és kiállítják… kénytelen vagyok megelőzni a jövőt, hogy lássam. Ezért több variációban előállítom a jővőt."6 (1989) Részvétel a székesfehérvári István Király Múzeum Régi és új avantgárd (1967–1975) című, a hazai neoavantgárd indulásának bemutatását elsőként felvállaló tárlaton. 1988 Önálló kiállítás a badacsonytomaji Pandora Galériában. Poliészter szobor a Miskolc Avas II. postahivatal megrendelésére. Poliészter relief a bonni Magyar Nagykövetség számára. Színezett, festett poliészter plasztika – Aranykor – a Paksi Atomerőműbe. Érdemes Művész elismerésben részesül. 1989 A hatvanas években készült "tudatos kövületeket" bemutató önálló tárlat a Qualitas Galériában. A Gömbök I–IV. sorozat kiállítása a székesfehérvári István Király Múzeum Az avantgárd vége (1975–1980) című, a korszak művészetét áttekintő tárlatán. 1990 Bronz dombormű a Magyar Külügyminisztérium megrendelésére. Két színezett poliészter kompozíció – Közép-európa földje, Angyali üdvözlet – a müncheni Magyar Konzulátus számára. 1991 Márciusban megnyílik a Magyar Nemzeti Galéria a hatvanas évek művészetét bemutató átfogó kiállítása, amelyen Paizs A trónörököspárt meggyilkolták című plexi alkotásával van jelen. Három festett poliészter kompozíció a New York-i Magyar Konzulátus és ENSZ Misszió részére. 1991 Bronz Allegorikus Kompozíció a Magyar Nemzeti Bank Hold utcai épületének homlokzatára. 1994 Szeptemberben az "Európai kövületek" 1989 és 1994 között készült újabb darabjainak bemutatása a Vigadó Galériában. Részvétel az Ernst Múzeum a hazai pop art művészetét bemutató kiállításán. 1997 Szeptemberben a Pest Center Galéria Wehner Tibor által megnyitott tárlata hét monumentális grafikával mutatja be az antik torzókat idéző "Testlenyomat" sorozat első darabjait. Bronz Allegórikus figura a budapesti Thália Színház.számára. 1998 Februárban a Budapest Galéria mutatja be a "Testlenyomatok" újabb, a keresztény és pogány művészet emberábrázolásaiból táplálkozó megrendítő szépségű sorozatát. Nagy méretű akril-papír grafika a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. számára. 1999 Az 1992-ben megalakult Szinyei Merse Pál Társaság elnökévé választják. A Pest Center Galéria téli tárlatán kiállított legfrissebb műveken a gazdag faktúrájú, fémes csillogású domborműves felületek modern kori kultuszképek tragikus pátoszával telítik a művészet legősibb témáját, az emberi figura ábrázolásait. 2000 Tagjai közé választja a Magyar Művészeti Akadémia. Budapesten él és dolgozik. |
